Szőcs Péter, a megemlékezést szervező Szent István Kör elnökének történelmi előadásával vette kezdetét a rendezvény, amelyen az 1956-os forradalomra emlékeztek.
- A magyarság történetében a forradalmi pillanatok, mint a nemzeti emlékezet meghatározó elemei, különös jelentőséggel bírtak. Az 1956-os magyar forradalom emléke így a Rákóczi szabadságharc és az 1848-as forradalom hagyományainak folytatása és kiegészítője. Az alig több mint ötven évvel ezelőtti események résztvevői - a barikádok mindkét oldaláról - még közöttünk élnek, a történeti adatok gyűjtése és feldolgozása még folyik, de azért már világosan látszik a forradalom jelentősége úgy a magyarság, mint az egész világ számára.
Forró ősz a hidegháborúban - az egyik dokumentumfilm címe így közvetíti érzékletesen a magyar forradalom világtörténelemben játszott szerepét. Az atombombák árnyékában élő és fegyverkezési versenybe hajszolt, végletekig kettéosztott világban bármilyen helyi konfliktus újabb világháborút okozhatott. Az elnyomással és a jogtiprással szemben fellépő magyarság páratlan szimpátiát keltett, így a második világháborúban ellenséges országok közvéleménye előtt ismét pozitív képet alakított ki magáról. A csaknem teljes nemzeti egység eufórikus állapotát nemcsak az anyaországban élők, hanem a határon túli magyarság is átérezte. Szimpátiával vegyes aggodalommal követték az eseményeket, még ha tevőlegesen nem is vettek - vehettek részt az események alakításában - magyarázta a történész.
Szőcs Péter felidézte a szatmári kötődésű I. Tóth Zoltán emlékét is.
- 1956. október 25.-én, Budapesten a Parlament közelében lelte halálát a környéken kibontakozó lövöldözések során. Kolozsvári egyetemi tanulmányai, majd a Sorbonne-on töltött ösztöndíjas évei után a Szatmári Református Kollégium történelem tanárává nevezték ki, majd 1941-ben a Kolozsváron alapított Teleki Intézet munkatársa lett, onnan került a budapesti egyetem tanári katedrájára. Munkássága során az erdélyi magyar-román együttélés történelmi gyökereit tárta fel, máig megkerülhetetlen művében szemléletes képet rajzolt az erdélyi román nacionalizmus kibontakozásáról. 1956. október 25.-én egy tárgyalásra a forradalmi ifjúság küldöttsége élén a parlamentbe indult, amikor a Kossuth téren kitört vérengzésben egy golyó kioltotta életét. Halálával az erdélyi történettudományt nagy veszteség érte - mondta Szőcs Péter.
Az előadást követően az egybegyűltek megtekintették a budapesti 56-os intézet által összeállított dokumentumfilmet.